A lakosság mintegy 40%-a él létminimum alatt, ebből 1 millióan mélyszegénységben tengődnek

Mire elég 50 000 FT?

A minimális megélhetéshez 2012-ben egy felnőtt embernek 24 ezer forintot kellett élelemre költenie: 3,4 kg hús, 13 tojás, 8 liter tej, másfél kiló zsiradék, 4 kg burgonya, 12 kg zöldség és 6,5 kg gyümölcs vásárolható belőle.

A LÉT-pénz másik feléből a rezsit, a ruházkodást és minden egyéb költséget ki kell szorítani. Bár ez nem könnyű, a mai körülmények között sokaknak ennyire sem telik.

A hazai szegénység szomorú sajátossága a gyerekszegénység magas aránya

Pétör a 21. században újra megelevenedik, lásd:

Móra Ferenc: A csaló

„Szóval, neki, a fiatalabbnak ingyenes az ebéd. De a nagyobbiknak már nem. Nem drága, mert kedvezményes az a középiskolában is, de az is sok ott, ahol semmi sincs. A két gyerek leleményes. Összevárják egymást, és feleznek az ebéden. A kisebbik általában beéri a levessel. A nagyobbiknak meg ott a második. Megoldják, hogy mindketten egyenek. Legalább itt.”

L. Ritók Nóra a HVG „Nyomor szele” c. blogja 2013.02.09.

Az, hogy a gazdasági növekedés haszna magától is eljut a szegényekhez, tévesnek bizonyult

”Azt az ígéretet fogalmazták meg, hogy amikor a pohár megtelik, akkor majd túlcsordul, és ez a szegények javát szolgálja majd. Az történik azonban, hogy amikor megtelik, a pohár csodásan kitágul, és így soha semmi sem jut a szegényeknek.”

Ferenc pápa

"Ma már az OECD szerint is tévedtek, akik úgy vélték, hogy a gazdasági növekedés haszna magától eljut a szegényekhez. Eszébe sincs. Valami gátat-féket az jelenthet - és ez ma az OECD javaslata -, ha a kormányok a gazdagabbak jövedelmeit és vagyonát erősebben adóztatják, és/vagy erősítik a szociális hálót."

Ferge Zsuzsa, a szegények hazai pápája

Az "égig érő fű"

Egyre több és megalázóbb feltételhez kötik a szegénység okán és jogán járó önkormányzati juttatásokat. Nem lehet 20 centinél magasabb a fű Sarkadon, többi közt ezt is tartalmazza a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet. Van, ahol a fűfélék magasságát 15 cm-ben korlátozzák.

A LÉT véget vet ennek a megalázó helyzetnek! Poldi bácsiéhoz hasonlóan sok szegény álma válhat valóra.

A LÉT életet visz a hátrányos helyzetű kistérségekbe:
megnyílhat újra a kisbolt, a helyi buszállomáson lesz felszálló

A LÉT-pénz a szegény emberek fogyasztásának növekedésével hozzájárul a hazai gazdaság élénkítéséhez a súlyosan hátrányos településeken élők helyi szolgáltatásainak fellendüléséhez.

A LÉT a nincstelenség felszámolásával, a lakosság — elsősorban a szerény körülmények között élők — jövedelmi színvonalának emelkedéséhez, rendszeres, kiszámítható jellegénél fogva újra megteremti a kistelepülések fizetőképes fogyasztótáborát is.

"Jusson a néniknek nagy bögre"

Néhány éjjelre, padra, kőre

Néhány éjjelre padra, kőre,
adjatok immár fekhelyet.
Én nem vagyok jó gazda ökre,
se lány, se bolha, se beteg.

Mindnyájan alusztok időre,
enélkül én sem élhetek
Hogyan kapok így új erőre,
hogy dolgozhassam veletek?

Jusson a néniknek nagy bögre,
szerető mindnek, ki szeret,
helyettem leljen szeretőre,
aki egy éjre eltemet.

József Attila, 1928

Mi a LÉT?

A LÉT a feltétel nélküli alapjövedelem reálisan megvalósítható hazai megoldása. A LÉT-pénz a magyarországi lakosoknak az élet jogán járó havi rendszerességgel járó támogatása.

A LÉT-ről az Alkotmányban kell rendelkezni

A magyar állam kivétel nélkül minden magyarországi lakosnak havonta biztosít egy összeget, ami őt feltétel nélkül megilleti, mert ez az életéhez, a létéhez és egyben a személyéhez fűződő, elidegeníthetetlen, alkotmányos alapjoga. Ezt az új ellátási formát, intézményt nevezzük LÉT-nek.

A LÉT szabadon felhasználható készpénz

Nem kell fizetni utána semmilyen közterhet, semmilyen jogcímen nem vonható el, és nem terhelhető meg. A felhasználását senki nem ellenőrizheti, és azért cserébe nem várható el semmilyen ellenszolgáltatás vagy magatartás. A LÉT-pénzt a Magyar Államkincstár utalja.

A LÉT-re jogosult minden magyarországi „lakos”

A LÉT-et nem minden „magyar ember”, nem minden állampolgár, és nem is minden itt tartózkodó kaphatja. A LÉT-re jogosult minden magyarországi „lakos” (tartósan Magyarországon lakó állampolgár, kivéve, aki külföldön dolgozik, és ott is adózik). Közülük viszont mindenki: a hajléktalanok és a zárt intézetekben élők is.

Az általunk kidolgozott konstrukció, a LÉT nem szociális intézmény! A LÉT egy zéróösszegű, fenntartható jövedelem-újraelosztó alapintézmény, amely egyszerre piac-ösztönző és társadalmi integráló rendszer. A LÉT bevezetésével egyidejűleg módosulnak mind a bérek, mind a pénzbeli szociális juttatások (transzferek).

Munkavállalók bére, munkaadók járulékai

Munkaerőpiaci hatások

A havi bruttó munkabérek csökkennek 50 ezer forinttal, vagyis a LÉT alapösszegével. Egyidejűleg, a munkáltatók szintén 60 ezer forint összegű hozzájárulást [LÉT-HO] fizetnek. Itt mégsem lesz csupán „pénz az ablakban”, mert a lecsökkent bruttó bérek után kevesebb közterhet kell fizetni, s emiatt:

• a munkáltatóknál marad alkalmazottanként (!) évi 51 ezer FT megtakarítás,
• az egyes munkavállalóknál pedig marad évi 210 ezer FT többlet nettó bér.

Ez a konstrukció hatalmas vállalkozás-ösztönzést valósít meg, és nagy volumenű belföldi kereslet-élénkítést eredményez. A kettő együtt meghaladja az ezermilliárdos (!) nagyságrendet. Ráadásul úgy, hogy:

• a fix összegű többletjövedelem az alacsony béreket növeli nagyobb arányban,
• a kiáramló kereslet döntően a belföldi fogyasztást bővíti, és ezek együtt
• főleg a hazai kisvállalkozásokat élénkítik, s leghatásosabban a hátrányos vidéki településeken.

A LÉT bevezetése tehát nemcsak azokon segít, akiknek nincs munkajövedelmük, vagy keresetpótló ellátásuk. A munkavállalók sem járnak miatta rosszul.

Pénzbeli szocális ellátások

A transzferjövedelmek módosulása és megszűnése

A LÉT bevezetésével más transzfer-jövedelmeket meg kell szüntetni vagy arányosan csökkenteni kell őket. Ez úgy történik, hogy

• megszüntetendő minden olyan jelenlegi pénzbeli juttatás, ami alacsonyabb összegű, mint a (felnőttnek, gyereknek vagy várandós anyának járó) LÉT; és
• ha a pénzbeli juttatás vagy tb-ellátás személyenként eltérő összegű (ilyenek pl. a különféle nyugdíjak is), akkor azt a LÉT-pénz (a) helyettesíti, ha kisebb, és (b) csökkenti, ha nagyobb.

Az így kiváltott kiadások a LÉT-pénz kifizetésének forrását képezik.

Így az alacsony összegű ellátásban részesülők szociális jövedelme megnő, a LÉT-nél magasabb összegűek többségének a transzfer jövedelme változatlan marad, és a legfelső jövedelmű, kb. 5%-nyi érintett személynek csökken a szociális célú pénzellátása. (Az utóbbiaknak sem a nyugdíjuk csökken, hanem a családi adókedvezményüknél lesz kisebb a nekik is járó LÉT.).

Az államháztartás mérlege

Számításaink szerint, ha csupán a LÉT-pénzek kifizetését tűznénk ki célul, az akár szufficites (vagyis hiánycsökkentő) is lehetne, akár magasabb induló összegek mellett is. De mi nem elégszünk meg ezzel.

Ha a LÉT-pénzek kifizetéséhez a piac-élénkítő programot is társítjuk, akkor a LÉT-hez szükséges pénzek mintegy 92-94%-a (!) a meglévő források átcsoportosításából fedezhető. Bár – igazságossági és közgazdasági megfontolásokból - hívei vagyunk a progresszív jövedelemadónak, az abból befolyó szja-többlet bevételeknek csak kb. 1/5-ét javasoljuk a LÉT-re fordítani. Emellett sem az áfa, sem a tao, sem a helyi adók, sem a járulékok kulcsait nem kell emelni, és semmilyen fontos (oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, kulturális, környezetvédelmi vagy szociális) kiadást nem kell csökkenteni. A maradék mintegy 6-8% a mai költségvetés szerintünk felesleges kiadásainak egy részéből fedezhető.

Ez az átrendezés nagy, de nem példátlan. A jelen ciklusban csupán a nyugdíjrendszereket érintő intézkedések okoztak nagyjából akkora jövedelem-átrendezést, mint ami a LÉT bevezetésével jár.

• A LÉT az igazgatási kiadásokban milliárdos megtakarításokat eredményez.

• A LÉT miatt kiáramló többlet-kereslet elköltése jelentős áfa- és egyéb adóbevételeket juttat a költségvetésbe.

Sok egyéb, a kedvező gazdasági hatásokat megsokszorozó (multiplikatív) hatással is jár. (Fizetőképessé teszi „a jövedelmi piramis alján” lévőket, ezzel is ösztönzi a helyi piacokat, a közszolgáltatóknak bevételt hoz, stb.)

A LÉT hatása a szegénység és a jövedelmi különbségek csökkentésére

A LÉT-pénz bevezetésével a jövedelmi szegénység radikálisan csökken

615 ezer eddig jövedelemnélküli felnőtt ember LÉT-hez jut. Előzetes számításaink szerint a népesség legszegényebb 10%-ának összejövedelme 36%-al növekeszik.

• Egy főre jutó jövedelemmel számolva, (medián-jövedelem 60%-ával mért) a szegénységi arány 16,4%-ról 8,4%-ra csökken.

• A (megélhetési szükségletek alapján mért) hazai létminimum alatt élők aránya pedig 40,7%-ról 29,1%-ra csökken.

Ha a LÉT megvalósul, akkor Magyarországon megszűnhet a nincstelenség és a nyomor. Azok járnak jobban, akik - saját állításuk szerint - "csak nehézségek árán" tudnak megélni.

A háztartások véleménye alapján a lakosság megélhetési nehézsége és jövedelmének alakulása ("Mekkora nehézséget jelent rendszeres kiadásaik fedezése")

		Egy főre jutó éves jövedelmek (tényszámok), FT	Egy főre jutó éves jövedelmek LÉT-el számolva, FT	Növekedés, %
Nagy nehézségek árán		690 688	815 632	+18,1
Nehézségek árán		903 763	1 007 360	+11,5
Kisebb nehézségek árán		1 096 263	1 193 415	+8,9

Forrás: KSH HKÉF adatok alapján, saját számítással

Felsorolni is nehéz a LÉT kedvezői hatásait

• a pénzbeli szociális ellátások áttekinthetetlen, hatástalan és diszfunkcionális halmaza helyett LÉT;
• a belső kereslet élénkülése;
• csökkenő népegészségügyi ártalmak, kockázatok;
• növekvő biztonság és jobb jövedelműeknél is (kockázatok mérséklődnek);

• a többlet vásárlóerő szétterülése;
• megszűnik a nincstelenség;
• stabilitás a lakhatásban a legszegényebbeknél is;
• támasz a pályakezdésnél;

• növekedés a helyi piacokon, a hazai KKV-knál;
• milliárdos megtakarítás az igazgatási költségekben;
• mobilitás a munkában, tanulásban, gyógykezelésben, ügyintézésben, demokratikus részvételben;
• támasz a független alkotómunkában;

• foglalkoztatás bővülés a mikro-, kis- és közép-vállalkozásoknál;
• a nyugdíj járulékfizetés kerülésének csökkenésével;
• a szociális bérlakások iránti fizetőképes kereslet növekedésével;
• javuló pénzügyi kultúra, erősödő pénzügyi felelősség;

• emiatt további adó- és járulékbevétel többletek;
• hitelképesség és törlesztési képesség javulása;
• csökkenő reményvesztettség; csökken a szégyen;
• nő a személyes autonómia a családban, munkahelyen, közéletben;

• a közfoglalkoztatási anomáliak megszűnése;
• kiterjedő egészségbiztosítás, javuló népegészségügy;
• a bűnözés csökkentése;
• nő az eddig kirekesztettek elfogadottsága;
• az egész társadalom integráltsága egy szintre lép ...