
Várandós édesanyáknak a terhességük 12. hetétől
75 ezer FT
Gyermekeknek 18 éves korukig
25 ezer FT
Felnőtteknek életük végéig
50 ezer FT
A minimális megélhetéshez 2012-ben egy felnőtt embernek 24 ezer forintot kellett élelemre költenie: 3,4 kg hús, 13 tojás, 8 liter tej, másfél kiló zsiradék, 4 kg burgonya, 12 kg zöldség és 6,5 kg gyümölcs vásárolható belőle.
A LÉT-pénz másik feléből a rezsit, a ruházkodást és minden egyéb költséget ki kell szorítani. Bár ez nem könnyű, a mai körülmények között sokaknak ennyire sem telik.
Pétör a 21. században újra megelevenedik, lásd:
„Szóval, neki, a fiatalabbnak ingyenes az ebéd. De a nagyobbiknak már nem. Nem drága, mert kedvezményes az a középiskolában is, de az is sok ott, ahol semmi sincs. A két gyerek leleményes. Összevárják egymást, és feleznek az ebéden. A kisebbik általában beéri a levessel. A nagyobbiknak meg ott a második. Megoldják, hogy mindketten egyenek. Legalább itt.”
L. Ritók Nóra a HVG „Nyomor szele” c. blogja 2013.02.09.
”Azt az ígéretet fogalmazták meg, hogy amikor a pohár megtelik, akkor majd túlcsordul, és ez a szegények javát szolgálja majd. Az történik azonban, hogy amikor megtelik, a pohár csodásan kitágul, és így soha semmi sem jut a szegényeknek.”
Ferenc pápa
"Ma már az OECD szerint is tévedtek, akik úgy vélték, hogy a gazdasági növekedés haszna magától eljut a szegényekhez. Eszébe sincs. Valami gátat-féket az jelenthet - és ez ma az OECD javaslata -, ha a kormányok a gazdagabbak jövedelmeit és vagyonát erősebben adóztatják, és/vagy erősítik a szociális hálót."
Ferge Zsuzsa, a szegények hazai pápája
Egyre több és megalázóbb feltételhez kötik a szegénység okán és jogán járó önkormányzati juttatásokat. Nem lehet 20 centinél magasabb a fű Sarkadon, többi közt ezt is tartalmazza a közösségi együttélés alapvető szabályairól és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet. Van, ahol a fűfélék magasságát 15 cm-ben korlátozzák.
A LÉT-pénz a szegény emberek fogyasztásának növekedésével hozzájárul a hazai gazdaság élénkítéséhez a súlyosan hátrányos településeken élők helyi szolgáltatásainak fellendüléséhez.
A LÉT a nincstelenség felszámolásával, a lakosság — elsősorban a szerény körülmények között élők — jövedelmi színvonalának emelkedéséhez, rendszeres, kiszámítható jellegénél fogva újra megteremti a kistelepülések fizetőképes fogyasztótáborát is.
Néhány éjjelre padra, kőre,
adjatok immár fekhelyet.
Én nem vagyok jó gazda ökre,
se lány, se bolha, se beteg.
Mindnyájan alusztok időre,
enélkül én sem élhetek
Hogyan kapok így új erőre,
hogy dolgozhassam veletek?
Jusson a néniknek nagy bögre,
szerető mindnek, ki szeret,
helyettem leljen szeretőre,
aki egy éjre eltemet.
József Attila, 1928
A LÉT a feltétel nélküli alapjövedelem reálisan megvalósítható hazai megoldása. A LÉT-pénz a magyarországi lakosoknak az élet jogán járó havi rendszerességgel járó támogatása.
A magyar állam kivétel nélkül minden magyarországi lakosnak havonta biztosít egy összeget, ami őt feltétel nélkül megilleti, mert ez az életéhez, a létéhez és egyben a személyéhez fűződő, elidegeníthetetlen, alkotmányos alapjoga. Ezt az új ellátási formát, intézményt nevezzük LÉT-nek.
Nem kell fizetni utána semmilyen közterhet, semmilyen jogcímen nem vonható el, és nem terhelhető meg. A felhasználását senki nem ellenőrizheti, és azért cserébe nem várható el semmilyen ellenszolgáltatás vagy magatartás. A LÉT-pénzt a Magyar Államkincstár utalja.
A LÉT-et nem minden „magyar ember”, nem minden állampolgár, és nem is minden itt tartózkodó kaphatja. A LÉT-re jogosult minden magyarországi „lakos” (tartósan Magyarországon lakó állampolgár, kivéve, aki külföldön dolgozik, és ott is adózik). Közülük viszont mindenki: a hajléktalanok és a zárt intézetekben élők is.
A LÉT-et minden évben (emelni) indexálni kell olyan kombinált (súlyozott bér/ár) index-szel, ami a változó makrogazdasági környezetben is biztosítja, hogy az aktív és az inaktív jogosultak „együtt sírnak és nevetnek”.
Az általunk kidolgozott konstrukció, a LÉT nem szociális intézmény! A LÉT egy zéróösszegű, fenntartható jövedelem-újraelosztó alapintézmény, amely egyszerre piac-ösztönző és társadalmi integráló rendszer. A LÉT bevezetésével egyidejűleg módosulnak mind a bérek, mind a pénzbeli szociális juttatások (transzferek).
A havi bruttó munkabérek csökkennek 50 ezer forinttal, vagyis a LÉT alapösszegével. Egyidejűleg, a munkáltatók szintén 60 ezer forint összegű hozzájárulást [LÉT-HO] fizetnek. Itt mégsem lesz csupán „pénz az ablakban”, mert a lecsökkent bruttó bérek után kevesebb közterhet kell fizetni, s emiatt:
Ez a konstrukció hatalmas vállalkozás-ösztönzést valósít meg, és nagy volumenű belföldi kereslet-élénkítést eredményez. A kettő együtt meghaladja az ezermilliárdos (!) nagyságrendet. Ráadásul úgy, hogy:
A LÉT bevezetése tehát nemcsak azokon segít, akiknek nincs munkajövedelmük, vagy keresetpótló ellátásuk. A munkavállalók sem járnak miatta rosszul.
A LÉT bevezetésével más transzfer-jövedelmeket meg kell szüntetni vagy arányosan csökkenteni kell őket. Ez úgy történik, hogy
Az így kiváltott kiadások a LÉT-pénz kifizetésének forrását képezik.
Így az alacsony összegű ellátásban részesülők szociális jövedelme megnő, a LÉT-nél magasabb összegűek többségének a transzfer jövedelme változatlan marad, és a legfelső jövedelmű, kb. 5%-nyi érintett személynek csökken a szociális célú pénzellátása. (Az utóbbiaknak sem a nyugdíjuk csökken, hanem a családi adókedvezményüknél lesz kisebb a nekik is járó LÉT.).
Számításaink szerint, ha csupán a LÉT-pénzek kifizetését tűznénk ki célul, az akár szufficites (vagyis hiánycsökkentő) is lehetne, akár magasabb induló összegek mellett is. De mi nem elégszünk meg ezzel.
Ha a LÉT-pénzek kifizetéséhez a piac-élénkítő programot is társítjuk, akkor a LÉT-hez szükséges pénzek mintegy 92-94%-a (!) a meglévő források átcsoportosításából fedezhető. Bár – igazságossági és közgazdasági megfontolásokból - hívei vagyunk a progresszív jövedelemadónak, az abból befolyó szja-többlet bevételeknek csak kb. 1/5-ét javasoljuk a LÉT-re fordítani. Emellett sem az áfa, sem a tao, sem a helyi adók, sem a járulékok kulcsait nem kell emelni, és semmilyen fontos (oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, kulturális, környezetvédelmi vagy szociális) kiadást nem kell csökkenteni. A maradék mintegy 6-8% a mai költségvetés szerintünk felesleges kiadásainak egy részéből fedezhető.
Ez az átrendezés nagy, de nem példátlan. A jelen ciklusban csupán a nyugdíjrendszereket érintő intézkedések okoztak nagyjából akkora jövedelem-átrendezést, mint ami a LÉT bevezetésével jár.
Sok egyéb, a kedvező gazdasági hatásokat megsokszorozó (multiplikatív) hatással is jár. (Fizetőképessé teszi „a jövedelmi piramis alján” lévőket, ezzel is ösztönzi a helyi piacokat, a közszolgáltatóknak bevételt hoz, stb.)
615 ezer eddig jövedelemnélküli felnőtt ember LÉT-hez jut. Előzetes számításaink szerint a népesség legszegényebb 10%-ának összejövedelme 36%-al növekeszik.
Ha a LÉT megvalósul, akkor Magyarországon megszűnhet a nincstelenség és a nyomor. Azok járnak jobban, akik - saját állításuk szerint - "csak nehézségek árán" tudnak megélni.
A háztartások véleménye alapján a lakosság megélhetési nehézsége és jövedelmének alakulása ("Mekkora nehézséget jelent rendszeres kiadásaik fedezése")
Egy főre jutó éves jövedelmek (tényszámok), FT |
Egy főre jutó éves jövedelmek LÉT-el számolva, FT |
Növekedés, % | ||
Nagy nehézségek árán | 690 688 | 815 632 | +18,1 | |
Nehézségek árán | 903 763 | 1 007 360 | +11,5 | |
Kisebb nehézségek árán | 1 096 263 | 1 193 415 | +8,9 |
Forrás: KSH HKÉF adatok alapján, saját számítással